1. Tojjú fosztáskor a legények kimentek a szérűre és a kazal oldalában rostával fogták a verebet, 
    vagy a padláson fogtak egy galambot.
    Elmentek a tojjúfosztó házhoz, és beengedték az ajtón. 

2. Kosztonkát vittek és betaposták a legények az ajtó előtt a sárba. (Csúfságot csináltak a lánynak)

3. A lány kinn az udvaron hálált a vackon. A legények megfogták az ágyat és a 
    Tabán út közepére rakták. Ott költötte fel hajnali 4- kor az éjjeli őr, mikor fújta a kürtöt.

4.  A legények megrakták trágyával a kocsit, odatették a fészer elé ahol a lány aludt. 

5.  Aratáskor a szekeret szétszedték felvitték a kazal tetejére és ott összerakták 
     és rárakták a búza kévéket is. 

6. Szétszedték az üres kocsit, fölvitték a pajta tetejére és ott rakták össze.

1. Származás
        A majomtól és a jó Istentől származunk. A majmot is a jó Isten teremtette.

2. Tisztességes csősz őrizte az uzsai szőlőket.
        Észrevette, hogy valaki a cseresznyefán lopja a cseresznyét. Odament a fa alá és rákiáltott:
        Ki vagy te?
        Testvérének a fia.
        Testvér- nem testvér! Mars le a cseresznyefáról, de azonnal.

3. Az 1940-es években Jakus Laci nem szalutált a századosának, aki magához hívatta.
        Jakus honvéd, büntetésül rajzoljon le ezer szalutáló katonát holnapra! Itt a papír és a ceruza!
        Ő másnapra rajzolt egy nagy hegyet és a tetejére egy szalutáló katonát. 
        Százados megnézte.
        Hát a többi katona hol van?
        Jelentem alássan a hegy mögött!

4. 1946 Januárjában
        Vasárnap az orosz tisztek elmentek a vanyarci templomba meghallgatni az istentiszteletet. 
        Az egyik tiszt nagyon unta a hosszú beszédet és felszólt a szószékre:
        Nye náda propaganda! Davaj muzik! (Nem kell a propaganda! Menjen a muzsika!)

5. Mari néni mesélte 1976-ban:
        Egy nagy tök volt a kukoricaföldön. Kiforrt, amit belevéste a héjába.
        Ez volt beleírva:
      „Mit bámulsz te vén marha!
        Lám én csak egy tök vagyok.
        Dülledjen ki a két szemed,
        olyanra mint én vagyok.”

6. Varga Mihály rurás (csöves) /Juhos Pali bácsi apósa volt/
        Őnála volt a lagzi.
        Cigányok könyörögve kérték: 
        Miska bácsi! Adjon valamit enni, vagy inni!
        Hát mikor lagzi vagyok, akkor Miska bácsi! Amikor nem van lagzi, akkor Varga Misa rurás!

7. Kisbíró dobolt. Köréje gyűltek a népek!
      „Közhírré tétetik!
        Minden ember magad marha, istállóba tarcsa!
        Se ki bele, se bele ki!
        Legelőre ne hajtsa ki!
        Kiütött a köröm és szájfájás!”
        (Kisbíró csak tótul tudta a szöveget.)

8. Anyák napján /2005 máj.2./
        Csizmár Terka néni mondja:
        Fiam is mérges, én is mérges vagyok, akkor mindketten mérgesek vagyunk. 
        Így a jó! (mosolyog)

9. Miből lesz a cukorrépa?
        Az egyik ember kristálycukrot ültetett a földbe és várta, hogy majd cukorrépa lesz belőle.

10. Brhlik Pálné visszaemlékezése
        Tanyasi gyerekek voltunk, féltünk a falusiaktól. Mikor autót láttunk először, a patakban fürödtünk.
        Jaj, megy a kocsi rúd nélkül! Rúd sincs benne, oszt mégis szalad! – Kiabáltunk!
        Bebújtunk egy bokor mögé, féltünk csak úgy szaladgáltunk a fűzfabokrokban.

11. Tercsi néninek mondták gyerekkorában, hogy vidámabb legyen.
        Ebédkor: Kapusznyicska csingilingi ale huska jó! 
        (Akkor még nem tudtuk, hogy mi a csingilingi)
        Parafrázis: 
        Mikor az asszony gatyát mos,
        akkor bizony nem álmos.
        Gondolkodik felőle,
        hová lett a csingilingi belőle.

        Úgy szeretem Jánoskát,
        mint a mézes pálinkát.
        Jánoska is ingömet,
        letépi az ingemet.

12. Budai néni
        Budai néni nem tudott magyarul, csak tótul és Tuskan Pál rokonának ezt írta Kanadába:
      „Édes gyerekem! Siralmas az életünk! Ámen!”

13. Hogy szolmizál a részeg ember a kocsmába?
        Do-do mi-ti-szó?

14. Áramütés
        1950-es években Kalászos koszorús menyasszony táncolt és a fején lévő koszorú kalásza 
        - mely fémből volt - tánc közben a villanykörte és a fémtányér közé szúródott 
        és áramütés érte a menyasszonyt, aki rögtön elájult. Később észhez tért és folytatódott a lagzi.

15. Nagymama naponta szidja vejét:
        Sokat ittál! Már megint be vagy rúgva!
        Én be vagyok rúgva? Akkor csinálja utánam eztet!
        (Fejen álltam, mint a cirkuszban)
        Ha ezt nem tudja utánam csinálni, maga van berúgva, nem én!
        (Nem tudta utánam csinálni.)

        A pincelakatot pajszerral leszakítottam, hogy legyen mit inni.
        Szép emberek vagytok! Feltörtétek a pincét!
        A rendőrséget nem értesítette, hogy betörők jártak a pincébe?
        Á tik voltatok a betörők! (após és a veje együtt mosolyogtak)

16. A csinos ház
        A kommunista rendszerben kidobolta a Kisbíró, hogy az 1945 április 4.-i 
        felszabadulási ünnep tiszteletére mindenki csinosítsa ki a házát.
        Hrtyan Józsefné párttag, aki a Kossuth utcában lakott, nemzetiszínűre meszelte 
        a háza elejét és külön piros csíkot is húzott 1948-ban.

17. Mari néni meséli:
        Két gyerek megy az úton és találnak egy kismacskát.
        Te kinek adjuk oda? – kérdezi az egyik.
        Annak, aki a legnagyobbat hazudik.
        Arra megy a faluvezető és neki adják… 
        /Sokan nem is értik a faluban, hogy ez miről szól/